Emlőrák diagnózis
A diagnózis felállítása Biopszia A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel.
Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki emlőrák diagnózis bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik. Emlőrák diagnózis szövettani mintavétel, az ún.
- Condilom sesil
- Vélemények szolkovagin szemölcsök
A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható. Mikroszkópos vizsgálat Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható.
Ráadásul a daganatos szövetminta részletes szövettani, molekuláris pathológiai vizsgálatával nagy pontossággal eldönthető a daganat stádiuma, a hormon receptor státusza, a gyógyszerérzékenysége, a növekedési jellemzői és információkat kaphatunk a betegség prognózisával kapcsolatban is.
Vérvétel, képalkotó eljárások A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen- ultrahang UHcomputertomographiás CTmágneses rezonanciás MR és izotópos PET, SPECT vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya azzal összekapaszkodott-e vagy sem is meghatározható.
Immunhisztokémiai vizsgálat Az immunhisztokémia a daganatos sejtek molekuláris összetételéről ad információt, az eredmények alapvetően befolyásolják az adott emlőrák emlőrák diagnózis, a terápiás stratégiát.
Vizsgálják, hogy a ráksejtek mennyire térnek el a normál sejtektől, mert ez kihatással van a várható biológiai viselkedésükre, agresszivitásukra. Pontosabb képet tudnak adni a tumornak az emlő szerkezetén belüli eredetéről.
Az emlőrák kezelésében többféle módszert alkalmaznak, és gyakran ezek kombinált alkalmazására kerül sor. Sebészeti eltávolítás Korábban az emlőrák sebészi kezelésének elfogadott módja az emlő teljes eltávolítása, az úgynevezett masztektómia volt. A beavatkozás során nem csak az emlőt, hanem vele emlőrák diagnózis az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét is eltávolították. Napjainkban egyre kevésbé radikálisak a műtéti módszerek, amellyel jelentősen csökkenthető a nők pszichés terhelése: kisebb műtéti beavatkozást jár az úgynevezett kvadrantektómia, amikor az emlőnek csupán a negyedét távolítják el. A sebészi megoldás következő formája az úgynevezett lumpektómia, mikor csupán a daganatos csomót távolítják el, bizonyos mennyiségű, környező normális emlőszövettel együtt, megőrizve az emlőt.
Henger biopszia A henger biopszia core-biopszia a citológiai mintavétellel szemben nem sejtmintavétel, hanem egy kis méretű, 2 mm átmérőjű, mm hosszú szövethengert távolítanak el patológiai vizsgálat céljából.
A henger biopszia eredménye lehet: B1: normális emlőszövet vagy értékelhetetlen minta B2: jóindulatú benignus emlőszövet B3: bizonytalan rosszindulatúsággal malignitási potenciállal bíró elváltozás B4: rosszindulatúságra malignitásra gyanús elváltozás B5: rosszindulatú, malignus emlőszövet A B5 kategórián belül a B5a a még nem terjedő rákot in situ carcinomaa B5b a környezetébe terjedő invazív emlődaganatot jelöli.
B5c jelzés esetén a patológus szerint a mintából nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív-e a daganat.
Emlőrák tünetei és kezelése
A B5d kódot az egyéb rosszindulatú folyamat jelzésére használják. Ez is érdekelheti A jóindulatú emlődaganatok A mellrák áttétek meghatározása A betegség kimenetele A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal.
A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba.
- Condyloma férfiaknál a húgycsőben
- Nyelv papillae megnagyobbodott kezelés
A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége.
A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomó-megnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez. Hol alakulhat ki áttét?
A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek metasztázisok jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén.
Az emlőrák diagnosztikája
A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény. Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki.
Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is. Csontizotóp vizsgálat A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.
