Rák vagy jóindulatú

Mégis nagyon keveset tudnak róla az emberek. A szervezetben keletkeznek olyan sejtek, amelyek elérték az emberiség örök vágyát, vagyis a halhatatlanságot.
A daganat elnevezése részben a kiindulási szövettől, részben a szövettani szerkezettől függ. RákHámból kiinduló rosszindulatú daganat.
A rákos sejtek ugyanis nem tudnak meghalni — pontosabban, ha van elég táplálékuk, akkor sohasem halnak meg. Míg a test egyéb sejtjeibe bele van programozva, hogy előbb-utóbb vége a dalnak, a rákos sejtekből ez a tulajdonság elvész.
Daganatok jellemzői
Történik valami grimbusz, a sejt genetikai állománya megváltozik, a sejt elkezd osztódni, és a szaporodás kontrollálatlanul halad előre. A kontroll hiánya nagyon fontos, mert vannak jóindulatúnak nevezett daganatok is, amelyek sejtjei szintén szaporodni kezdenek valamiért, de aztán megállnak.

Ezek a jóindulatú, vagy latinul benignus elváltozások is igen gyakoriak, mint például a fibrómák az emlőben, a méh miómája vagy a Karinthy Frigyes koponya körüli utazását elindító hallóideg-daganat. Ha látható, az nem jó A rosszindulatú, vagyis malignus daganatok sejtjei nem tisztelik a szövethatárokat, hanem a növekedésük során ráterjednek a környező szövetekre, átszövik azokat, és távolabbi testtájékokra is eljuthatnak. Ezt, vagyis az áttét- avagy metasztázisképződést nagyban elősegíti, ha a daganat növekedése során be tud jutni a nyirok- vagy véráramba.
A nyirokerek vékony, alig észrevehető falú kanálisként hálózzák be a szervezetet, és a nyirokcsomókba vezetnek. Ha ezekbe az erekbe betör a daganat, akkor azt a nyirokkeringés eljuttatja a környező nyirokcsomóba, ahonnan továbbvándorolhat.

És ugyanígy: ha a vérerekbe tör be a daganat, akkor a véráram a test távoli pontjaira is elviheti a sejteket, amelyek ott megtapadnak és folytatják a szaporodást. Bizonyos daganatok jellemzően bizonyos helyekre adnak metasztázisokat, mint például az emlődaganat a hónalji nyirokcsomókba, a tüdődaganat az agyba, a vastagbéldaganat a májba, a prosztata a csigolyacsontokba. Nincs igazuk: ezek a sejtek a rosszindulatúságukban hihetetlen ügyesek és hatékonyak. Mivel a szervezet egyéb sejtjeihez képest mások, ezért az immunrendszer rögtön beindul és megpróbálja őket elpusztítani.
Ám ezek a rohadékok külön mechanizmusokat találtak ki, hogy a immunrendszert átverjék: megváltoztatják az anyagcseréjüket, hogy a spéci igényeiket kielégítsék, iszonyatos gyorsasággal építik ki az őket tápláló érhálózatot, és képesek az őket elpusztítani készülő gyógyszerekkel szemben is rezisztenciát kifejleszteni.
Mi a különbség a rosszindulatú és jóindulatú daganat között?
A normális sejtek abbahagyják a szaporodást, ha megtelik a rendelkezésre álló tér, ezzel szemben a daganatos sejtek mindent félresöpörve nyomulnak és felfalnak mindent.
A fogalom rendkívül inhomogén betegségcsoportot jelöl: több mint különböző ráktípust rák vagy jóindulatú, soknak több altípusa is van, melyek lefolyása, viselkedése, prognózisa is más lehet.
A tumoros szövetek mikroszkópos vizsgálata is rendkívül változatos rák vagy jóindulatú mutat.

A különböző szervekben többnyire rájuk jellemző daganattípusok nőnek ki, a patológusok legtöbbször a rák mikroszkópos képe alapján is meg tudják mondani, hogy melyik szövetből indult ki, anélkül, hogy a kórlapra ránéznének. A patológusok a szövettani vizsgálatok során mindig meg kell nézzék, hogy a daganatot teljesen eltávolították-e, és azt is, hogy látható-e nyirok- vagy érbetörés. Ha látható, az nem jó.

A daganatos betegek többségének zárójelentésein szerepel három titokzatos nagybetű T, N és Mmellettük számok és néhány kisbetű. Ez a három betű azt hivatott jelezni, hogy a daganat mennyire előrehaladott állapotban van.
Jó vagy rossz?! Megkönnyebbülhetünk, ha jóindulatú a daganat?
A kiindulási helytől függően, a nagyságát T1—4-gyel jelölik: minél nagyobb a szám, annál nagyobb a baj. Itt is minél nagyobb a szám, annál rosszabb, mert több nyirokcsomó is érintett.
Prosztata problémák - Echo Tv
Ha például azt látjuk egy tüdőrákos betegnél, hogy T1bN1Mx, akkor az magyarra fordítva annyit tesz, hogy a tumor legnagyobb kiterjedése 2 cm-nél nagyobb, de 3-nál kisebb, a daganat környezetében van érintett nyirokcsomó, de távolabb nincs, és azt nem tudjuk, hogy van-e áttét. Nem minden daganattípusnál használják ezt a TNM beosztást, de a többségénél igen.
A vér eredetű rákoknál, a leukémiáknál az ilyen kategorizálás nem értelmezhető, ott mást használnak. Stage I annyit jelent, hogy a daganat egy testtájékra lokalizálódik és rák vagy jóindulatú, a stage II-ben szintén csak egy testtájék érintett, viszont már látszanak a terjedés jelei, a stage III az előrehaladott stádiumot takarja, a stage IV pedig már az áttétes betegeket. Létezik stage 0 is, ami nem azt jelenti, hogy mindenki hülye és ott is rákot lát, ahol nincs, hanem azt, hogy a daganat még a szöveten belül is csak minimálisan terjedt el.
Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása?
Ilyen például klotrimazol szemölcsök ellen méhnyakrák kezdeti szakasza. Ezt az állapotot a méhnyak esetében már jól lehet látni, és százalékos hatékonysággal kezelni. A rákos sejtek ugyan ott vannak, de még nem jutottak messzire, és egy egyszerű műtéttel el lehet őket tüntetni. Mindezzel foglalkozni nem öncélú időtöltés: a stádiumbeosztástól függően tervezendő a kezelés.
Tartalomjegyzék
Noha szinte kivétel nélkül mindenki környezetében van vagy volt daganatos beteg, és tisztában vagyunk azzal, hogy a betegség nem ritka, kevesen tudnák megbecsülni azt, vajon mekkora az esélye annak, hogy saját magunk rosszindulatú daganatos betegek legyünk.
Rossz hírem van. Vagyis minden második férfi közvetlen tapasztalatokra fog szert tenni. Nők esetében ez a szám nem ilyen durva, de ott is ijesztő: minden harmadik.

Annak az esélye, hogy rák miatt fogunk meghalni, férfiak esetébenmíg nőknél Vagyis minden negyedik, ötödik ember. Férfiak esetében a prosztataráknak van a legnagyobb esélye, hez. Talán vigasz, hogy annak az esélye, hogy ebben a betegségben haljunk meg, csak hez, vagyis sokkal többen halnak meg prosztatarákkal, mint -rákban. A következő a sorban a tüdőrák,viszont majdnem ugyanekkora a halálozási kockázat isaztán a vastagbélrák következik Ha ezeket összegezzük, akkor még mindig messze vagyunk az től, viszont ott van még a rengeteg egyéb rákbetegség a hereráktól kezdve a vérképző rendszeri daganatokon keresztül az agytumorokig A nőknél az emlőrák vezeta második itt is a tüdőrák, a harmadik a vastagbélrák
Ebben a helyzetben a szakemberek még nem szívesen mondanak véleményt, hiszen minden bizonytalan. Minden attól függ!