Humán papillomavírus és vastagbélrák

Ma Blanka és Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz. Vastagbélrák Szinte mindegyik kolorektális daganat vastagbélrák és végbélrák a vastagbél és a végbél nyálkahártyájában kialakult adenokarcinóma A daganat általában gombszerű duzzanatként jelenik meg a nyálkahártyán vagy egy polipon.

A HPV vírus bőrrákot is okozhat?

A daganat növekedése során megtámadja a bélfalat, illetve a közeli nyirokcsomókat is. Mivel a vastagbélből és a végbél nagy részéből a vér a májba kerül, a kolorektális rák a közeli nyirokcsomók után a májra is átterjed áttétet képez. A vastagbélrák nőknél, míg a végbélrák férfiaknál gyakoribb. Bővebben a betegségről Kockázati tényezők A családban már előfordult kolorektális rák növeli a kialakulás esélyét, akárcsak a családban már előfordult polip.

A kólitisz ulcerózában és Crohn-betegségben szenvedőknél nagyobb a daganat kialakulásának kockázata; a kockázat mértéke a betegség kialakulásának idejétől és időtartamától függ. A legnagyobb kockázatot a magas zsír- és alacsony rosttartalmú étrend jelenti. A fokozott lég- és vízszennyezés, és különösen az ipari rákkeltő anyagok karcinogének is szerepet játszhatnak.

A HPV-fertőzés tünetei nőkben és férfiakban

Panaszok, tünetek A kolorektális rák lassan nő, és sokáig nem okoz tüneteket. A tünetek a daganat fajtájától, helyétől és kiterjedésétől függnek. Az okkult szemmel nem látható vérzés miatt kialakuló fáradtság és gyengeség lehet az egyetlen korai panasz.

A bal oldali leszálló vastagbélben kialakult tumor korábban okoz elzáródást, mert ennek kisebb az átmérője, s az azon áthaladó széklet félig szilárd. A daganat hajlamos körbevenni a vastagbél eme szakaszát, ezzel felváltva okoz székrekedést és hasmenést az elzáródás kialakulása előtt.

A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok?

A beteg a görcsös vagy súlyos hasi fájdalom, modern gyógyszerek paraziták a székrekedés szemölcsök stresszel keresi fel az orvost. A jobb oldali felszálló vastagbélben kialakuló tumor csak a betegség kései szakaszában okoz elzáródást, mert ennek a bélszakasznak vastagabb az átmérője, s az azon áthaladó bélsár még folyékony.

Ezért a daganat felfedezésének idejére az olyan nagy lehet, hogy a hasfalon keresztül is kitapintható. A legtöbb vastagbélrák - általában lassan humán papillomavírus és vastagbélrák vérzik. A széklet vérrel keveredhet, de gyakran nem is látható, és csak rejtett okkult vért keresve mutatható ki. A végbélrák első tünete általában a székeléskor fellépő vérzés. Ha a végbél vérzik, mindig figyelembe kell venni a rák lehetőségét, még akkor is, ha a betegről ismert, hogy aranyere vagy gurdélya van.

Az is a rák tünete lehet, ha a betegnek fájdalmas székürítései vannak, és utána úgy érzi, végbele nem ürült ki teljesen. Az ülés fájdalmassá válhat; a beteg egyéb fájdalmat nem érez, hacsak a daganat át nem terjedt a végbélen kívüli szövetekre. A korai diagnózis a rutinszerű szűrésen múlik A székletet meg lehet vizsgálni rejtett okkult vér kimutatása céljából.

A megfelelő vizsgálati eredmények érdekében a betegnek magas rosttartalmú, vörös hústól mentes diétát kell tartania a vizsgálatot megelőző 3 napban. Az orvos kesztyűs ujjal nyert székletmintát is megvizsgálhatja. Ha vért talál, további vizsgálatokra van szükség. Humán papillomavírus és vastagbélrák, rendelkezésre álló vizsgálati módszer a szigmoidoszkópia a vastagbél alsó részének eszközös vizsgálata.

A nagy kockázatnak kitett betegeknél a teljes vastagbélre kiterjedő kolonoszkópia végezhető. Egyes, rosszindulatúnak tűnő daganatokat a kolonoszkópon keresztül felvezetett sebészi eszközzel távolítanak el, míg más daganatokat hagyományos műtéttel kell kimetszeni. Vérvizsgálatokkal a kolorektális rák nem mutatható ki, jól alkalmazhatók azonban a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére a daganat eltávolítása után.

Ha például a karcinoembrionális antigén CEA szintje magas az eltávolítandó daganat műtétje előtt, majd a műtét után lecsökken, a CEA szintjének ellenőrzésével a daganat kiújulása felfedezhető.

A vastagbélrák gyógyítására akkor a legnagyobb az esély, ha korán, még az áttétek kialakulása előtt távolítják el a daganatot A mélyen a bélfalba nőtt vagy azon átérő daganatok általában már szóródtak, még akkor is, ha az áttétek nem fedezhetők fel. A legtöbb esetben a daganat körüli bélszakaszt és a környező nyirokcsomókat távolítják el, a megmaradó bélszakaszokat pedig egyesítik.

Amennyiben a daganat mélyen belenőtt a vastagbél-falba, és csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő, a kezelés eredménye azonban legtöbbször csekély.

A végbélrák műtéti módja attól függ, hogy a végbélnyílástól milyen távol helyezkedik el a daganat, valamint attól, hogy mennyire mélyen nőtt a bélfalba.

A végbél és a végbélnyílás teljes eltávolítása után a beteg végleges humán papillomavírus és vastagbélrák kap a vastagbelet műtéti úton vezetik ki a hasfali nyíláson. A vastagbél tartalma a nyíláson át a kolosztómás zacskóba kerül. Ha lehetséges, a végbélnek csak egy részét távolítják el, a végbélcsonkot és a végbélnyílást épen hagyják, később a vastagbelet és a végbél csonkját egyesítik.

Amennyiben a daganat mélyen behatolt a bélfalba, de csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, a valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő.

A műtét után végzett sugárkezelés lelassítja a visszamaradt daganatszövet növekedését, késlelteti a kiújulást, valamint meghosszabbítja a túlélési időt. Ha a daganat távoli nyirokcsomókra, a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre is átterjedt, műtéttel önmagában nem érhető el gyógyulás. A túlélési idő körülbelül 7 hónap. A műtét után fluorouracilos esetenként egyéb szerekkel végzett kemoterápia alkalmazható, vastagbélrákos nők azonban általában csekély hatással van a várható élettartamra.

Az orvosnak a hoszpisz-ellátást is meg kell beszélnie ilyenkor a beteggel, annak családjával és más egészségügyi szakemberekkel is. Még szóródott daganat esetében is lehet műtétet végezni a bélelzáródás és az egyéb tünetek enyhítésére. Ha a rák csak a májra terjedt át, kemoterápiás szereket lehet befecskendezni közvetlenül a májat ellátó artériába. Kis, bőr alá ültetett, vagy övre akasztható külső pumpával a beteg nincs ágyhoz kötve a terápia során.

Ez a kezelés hatásosabb lehet, mint a hagyományos kemoterápia, ennek igazolására azonban további kutatásokra van szükség.

Fontos a HPV-fertőzés követése is

Humán papillomavírus és vastagbélrák a daganat a májon túl is terjedt, a kezelés nem hoz jelentős eredményt. A rossz egészségi állapotuk miatt műtétre alkalmatlan betegeknél a kezelés a tumor kiszárításából áll, így annak mérete csökken. A kiszárítást a tumor felszínére elektromos áramot vezető eszközzel elektrokauterrelvagy elektromosan feltöltött argon-gázt kibocsátó berendezéssel argon-plazma koagulátorral végzik; mindkét berendezést kolonoszkóppal lehet a daganat közelébe juttatni.

A kiszárítás miatt a tumor mérete csökken, ezért a tünetek enyhülnek, s a várható túlélési idő mérsékelten meghosszabbodik; gyógyulást azonban ritkán lehet elérni.

Méhnyakrák A nyolcvanas évek elején nem is gondoltuk, ma már tudjuk, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. Ezért elsősorban három vírus tehető felelőssé: a hepatitis Humán papillomavírus és vastagbélrák vírus májrákot, az Epsein-Barr vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okoz.

Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdtük megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot és milyen módon védekezhetünk ellenük.

A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS vírusok nem képesek önmagukban szaporodni. Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok — bejutva a szervezetbe — beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítő anyagának DNS-ének épségéért felelősek.

Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.

Bővebben a betegségről A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat A fejlett országokban lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális carcinómák több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal HPV. A HPV az egész világon megtalálható és legalább 70 alfaja különböztethető meg.

Ezek közül mintegy 35 féle törzs a nemi szervek tájékán, a genitális traktusban fordul elő és ez a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző ágens. A különféle genitális HPV törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatók. Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV variáns jelenlétét kimutatták a legalább éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is.

Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult és az egyes etnikai csoportok szétváltak.

Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya százalék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket az asszonyokat feltétlenül a rosszindulatú daganat fenyegeti.

Cím: Szeged, Izabella u. Adattovábbítás harmadik fél részére Az Adatkezelő csak kivételes esetben adhatja át az Ön személyes adatait más részére, ha az adatok továbbítása az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Adatbiztonsági intézkedések Az Adatkezelő a kockázat mértékének megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja az Ön személyes adatainak biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai 9.

A HPV törzsek egyik csoportja szerencsére csak jóindulatú hámelváltozást okoz, ami könnyen eltávolítható. A lappangási időszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben és így mód van a HPV fertőzés felderítésére és a védekezésre.

A méhnyakrák kialakulása

A HPV vírus többféleképpen is kimutatható Sokszor — de sajnos, nem minden esetben — a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer és a leleten jelzi a HPV valószínűségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak. A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni hogy alacsony, átmeneti, vagy magas rizikójú fertőzésről van-e szó.

Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatás és típus-meghatározás is elvégezhető. Ez nem egyszerű feladat és a választott módszer attól is függ, hogy kevés, vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben.

Fej-nyaki tumorok: a dohányzás és alkoholfogyasztás szerepét is felülírják a gének Kimutatták, hogy fej-nyaki daganatok előfordulásának jelentős növekedésében a közismert környezeti ártalmakon egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás kívül biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A szájüregi daganatok 48,5, a gégerákok 35,7 százalékában igazolták ugyanis a humán papillomavírus HPV jelenlétét, amelyet eddig főként a méhnyakrák kialakulásával hoztak összefüggésbe. Ezek alapján oki összefüggés mutatható ki a humán papillomavírussal történt fertőzés és a szájüreg, a gége és nyelőcső laphámrákjainak egyes típusai között is. Az ilyen betegek átlagos életkora az Intézetben vizsgált esetekben 53 év volt.

Erős fertőzés esetén a vírusok burokfehérjéje speciális szöveti immun-reakcióval a sejtmagokban láthatóvá tehető. Elviekben hasonló módszerrel a vérben keringő vírusfehérje ellenes anyag is humán papillomavírus és vastagbélrák. Más esetben gén-technológiai eljárásokat kell alkalmazni.

A bemutatott ábrán az egyik génvizsgálati módszerrel úgynevezett in situ hibridizációval láthatóvá humán papillomavírus és vastagbélrák nagymennyiségű vírus figyelhető meg a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben. A legérzékenyebb vírus-azonosítási eljárás az úgynevezett polimeráz láncreakció, amelynek segítségével akár a csupán egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható.

HPV tipizálás szükséges az alacsony, az átmeneti vagy a magas rákkockázat meghatározásához, a humán papillomavírus és vastagbélrák megelőzésének elősegítéséhez, és a — még kísérleti stádiumban lévő — vírusellenes vaccináció stratégiájának kialakításához. Mit tehetünk, ha valamely vizsgálat HPV fertőzést derített ki? Ha a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal.

Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel és különösen, ha a magas kockázatú HPV 16 fertőzés is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel konizáció el lehet távolítani.

A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet. Műtét után sokszor már nem tudunk kimutatni HPV fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok.

Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni. Itt jegyzem meg, megölheti-e az emberi papilloma vírus újabban egy ígéretes HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének előkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi ezt az egyszerű műtétet is, vagy segít a megelőzésben.

Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ.

A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász- vagy onkológus orvosától.

Összefoglalva: megerősítem, hogy a HPV fertőzés és a carcinóma kialakulásának megelőzésében fontos a méhnyak gyulladásos megbetegedéseinek időbeni kezelése, a hüvely élettani pH-jának visszaállítása, illetve a rendszeres onkológiai- és citológiai kontrollvizsgálat.

Ha mindezek ellenére is kialakul a méhnyakrák, nem kell kétségbe esni, ez ma már időben elkezdett kezeléssel eredményesen, jó eséllyel gyógyítható!