Ragaszkodni és piszkálni, Miért kötődünk ahhoz, aki mellett szenvedünk? | Új Nő
Miért kötődünk ahhoz, aki mellett szenvedünk?
Viselkedésmódok, amik arra utalnak, hogy szorong a kisgyerek: Mit tehetünk ellenük? | Kismamablog
A Stockholm-szindrómáról Komment Like Stockholmban ban egy igazán különös és szinte megmagyarázhatatlan eset történt: egy bankrablás során túszokat ejtettek, ám a későbbiekben kiderült, hogy a túszok nem a bankrablóktól rémültek meg igazán, hanem az őket, vagyis az áldozatokat védeni próbáló rendőröktől.
A túszok különös mód a fogvatartóikhoz kezdtek el ragaszkodni, a rendőröket pedig az ellenségüknek tekintették Most biztosan arra gondolunk, hogy ez teljességgel lehethetetlen, mégsem az.
Sőt, a pszichológusok szerint ez a jelenség, tehát a Stockholm-szindróma vagy más ragaszkodni és piszkálni traumás kötődés lekicsinyítve akár a mindennapi életünkben is jelen lehet. Ha valakivel együtt élünk, akkor megpróbálunk jól kijönni vele, és igyekszünk kinoki méregtelenítő отзывы hozzá, még akkor is, ha az az ember rosszul bánik velünk.
A túszok a kiszolgáltatott helyzetben szintén alkalmazkodni próbáltak fogvatartóikhoz, akiknek ott volt a kezükben a döntés az áldozatok élete fölött.
Csak hajjal, ujjfogással vagy fülpiszkálással alszik el a baba: Hogyan szoktassuk le róla?
Az elkövető ekkor olyan helyzetet hoz létre, amelyben a fogvatartott függeni kezd tőle, még a negatív tényezők ellenére is. A szörnyű fogságban Biztosan emlékszünk még Natascha Kampuschra, akit 8 évig tartott fogva elrablója.
Vida Ágnes 26 Comments Csak hajjal, ujjfogással vagy fülpiszkálással alszik el a baba: Hogyan szoktassuk le róla? Vannak olyan babák és totyogók, akik rászoknak, hogy édasanyjuk kisujját fogva, a haját vagy a fülét morzsolgatva esetleg a mellét simogatva, piszkálgatva alszanak el. Mi okozza ezt és hogyan lehet leszoktatni róla őket? A babákat megnyugtatja a morzsolgató kézmozgás, egyféle önaltatás ez.
Natascha megszökött az őt ragaszkodni és piszkálni tartó férfitól, ennek ellenére, amikor kiderült, hogy a férfi öngyilkos lett, Natascha zokogásban tört ki. A sok szörnyűség ellenére is kötődött elrablójához, ám a szabadulás után többször is úgy nyilatkozott, hogy elutasítja azt a vádat, miszerint Stockholm-szindrómában szenvedne. Ennek ellenére a lány a nyolc év alatt egyszer sem próbált meg elszökni vagy szabadulni, pedig többször is jártak-keltek kint a külvilágban.
Vida Ágnes 23 Comments Viselkedésmódok, amik arra utalnak, hogy szorong a kisgyerek: Mit tehetünk ellenük? Miért ragaszkodik a gyerek annyira a cumihoz? Miért rágja a körmét? Miért ébred fel megint éjjel?
Szakemberek szerint ezt a logikátlannak tűnő ragaszkodást bárkiből elő lehet idézni, ugyanis a háttérben zajló folyamatok teljesen általánosak.
Az áldozat a túlélés reményében próbál megfelelni a fogvatartó elvárásainak, ezért azonosulni próbál az ő szemszögével.
A családban is előfordulhat hasonló eset, nő és férfi, de ugyanakkor szülő és gyerek között is.
A felnőttek között sem ritka például, hogy az egyik fél bántalmazásnak van kitéve, mégsem mozdul a párkapcsolatból, sőt, egyenesen ragaszkodik ahhoz, aki állandóan megfélemlíti őt. Az áldozatot legtöbbször a bántalmazó fél igyekszik elzárni a külvilágtól, aláássa az önbecsülését, ezért az áldozat, bár tudja, hogy szabadulnia kéne, mégsem teszi meg az első lépést.
- Pelin aurit
- Nyers giardia diéta
- Parazita tabletta kúra
- Neuroendokrin rák md anderson
- Papillomavírus szájkezelés
Fél, mert nem biztos magában, fél, mert ragaszkodik társához, és úgy véli, jobbat úgysem talál nála. A bántalmazó kapcsolatból nagyon nehéz kilépni, ugyanis az elkövető erőszakossága ciklikusan váltakozik: hol bántja áldozatát, hol mélyen megbánja tetteit, s ilyenkor megfogadja, soha többé nem tesz vele ilyet.
Ez azonban csak ideig-óráig tart. A gyerekre-szülő kapcsolatot szintén párhuzamba lehet állítani a túszejtő-túsz kapcsolattal, hiszen a gyerek nem hagyhatja el csak úgy a családját, s ha szülei bántalmazzák vagy megfenyegetik, akkor is egy fedél alatt kell velük élnie. A gyerek pedig hatványozottan ragaszkodik a szüleihez, mert nincs más az életében, akihez ragaszkodni tudna.
A szülő az, akire a gyerek felnéz, akitől tanulhat, s akit szeretni akar. Ez esetben a bántalmazott fél igyekszik mindent megtenni gyermeke védelme érdekében, melyből az következik, hogy képtelen szabadulni az erőszaktevőtől.
Az ilyen traumák feltétlenül orvosi segítségért kiáltanak, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kihez és miért ragaszkodunk.
Miért kötődünk ahhoz, aki mellett szenvedünk?
Az áldozatoknak pszichoterápiás kezelésre van szükségük, és olyan szerető családra és barátokra, akik segítségével vissza tud illeszkedni a társadalomba. Ne féljünk segítséget kérni!
A Stockholm-szindróma ellentéte a Lima-szindróma, ami azt jelenti, hogy a túszejtők kezdenek el ragaszkodni a túszokhoz. Vagyis azonosulni kezdenek a rabok helyzetével, éppen ezért törődni kezdenek a túszokkal, élelmet adnak nekik, és ellátják még a sérüléseiket is. A Lima-szindróma is egy konkrét esethez vezethető vissza, amikor Peruban a japán nagykövet estélyén egy fegyveres csoport több száz embert ejtett túszul, akiknek a többségét hamar szabadon engedték.
Derzsi Bernadett.
